Amikor a rómaiak kedvességgel nyertek meg egy egész háborút

Amikor a rómaiak ostrom alá vették Falerii városát, az ellenálló faliszkuszok városát, parancsnokuk zseniális módszert talált arra, hogy több évnyi véres harc után megadásra bírja őket.

A korai rómaiak több itáliai törzsből álltak, amelyeket latinoknak neveztek, kezdi a Greek Reporter. A Kr. e. ötödik század végén, a Római Köztársaság korai időszakában a rómaiak hosszú háborúban álltak Etruriával, és megtámadták az etruszk városokat, Veii-t és Fidenae-t. Ez utóbbi a folyó túloldalán feküdt Veii-el szemben, és mindkettő viszonylag közel volt Rómához. A rómaiak erőfeszítései azonban sikertelenek voltak, és a háború évekig tartott.

Falerii egy Róma közelében fekvő város volt, és lakói, a faliszkuszok attól féltek, hogy a rómaiak őket is megtámadják és kifosztják városukat. Ennek elkerülése érdekében szövetséget kötöttek az etruszkokkal. Még úgy is, hogy azok Sztrabón szerint más fajhoz tartoztak.

Támogatták Veii és Fidenae etruszk városokat a Rómával való konfliktusaikban. Livius római történetíró ezt jegyezte fel: “Mivel ez a két állam, Falerii és a közeli Capena volt távolságban a legközelebb, úgy vélték, hogy ha Veii elesik, ők lesznek a következők, akik ellen Róma háborút indít”.

A falusiak hasonló latin dialektust beszéltek. Az etruszkok hatalma és helyzete ellenére a faliszkuszi nyelv túlélte az etruszk kultúra uralmát, valamint a rómaiak terjeszkedését.

Római ostrom

Ahogyan az várható volt, a rómaiak Kr. e. 396-ban megtámadták Faleriit és a közeli Capenát. A két római hadvezér a két város közelében haladt előre, de a faliszkuszok rajtaütöttek csapataikon. Az egyik római parancsnok és serege elesett a csatában, a másik pedig elmenekült. Egy évvel később nem támadták meg a két várost, hanem felégették a körülöttük lévő vidéket, hogy megfosszák őket az élelemtől.

Kr. e. 394-ben Marcus Furius Camillus tábornokot bízták meg a Falerii elleni római sereg vezetésével. Stratégiája hasonló volt, felégette a város körüli mezőket és tanyákat, miközben tábort vert másfél kilométerre Falerii-tól, így kényszerítve a faliszkuszokat, hogy kijöjjenek a városból. Amikor megtették, a rómaiak megtámadták és visszaverték őket a városba. A faliszkuszok azonban bőséges élelmiszerkészletet halmoztak fel, és az ostromot meghosszabbították.

A római tábornok a gyerekekkel szemben

Abban az időben a faliszkuszok a görög gyakorlatot követték, hogy gyermekeik oktatását egyetlen nevelőre bízták.

Egyszer egy tanító a város falain kívülre vitte a diákjait gyakorolni. Az volt a terve, hogy elárulja a népét és hogy rengeteg pénzhez jusson. A gyerekek prominens falerii-i családok fiai és lányai voltak. A tanítómester abban a hitben vitte őket Camillushoz, hogy a római hadvezér túszként használja őket, őmaga pedig szép jutalmat kap.

Camillus azonban nem volt hajlandó túszul ejteni a gyerekeket. Ehelyett váratlan húzással állt elő. Megparancsolta az embereinek, hogy vetkőztessék le és ostorozzák meg a nevelőt. Ezután minden gyermeknek adott egy-egy botot, és arra buzdította őket, hogy hazáig verjék aljas tanítójukat.

Nagyszabású gesztusa azonnali hatást gyakorolt a faliszkuszokra. Az ostromlott város polgárai meggyőződtek arról, hogy a rómaiak talán mégsem olyan gonoszak, mint hitték.

A római hadvezér elnyerte ellenségei bizalmát és tiszteletét. A faliszkuszok átgondolták, hogy ha megadják magukat, véget vethetnek az évek óta tartó háborúnak és veszteségeknek. Esetleg esélyt kaphatnak arra, hogy a római uralom alatt felvirágozzanak. Így pedig már nem volt nehéz a döntés.

Titus Livius történetíró szerint a faliszkuszok hűséget fogadtak a rómaiaknak. Plutarkhosz görög életrajzíró azt írta, hogy Camillus Rómába küldte őket, ők pedig azt mondták a szenátusnak, hogy “a rómaiak azáltal, hogy az igazságosságot a győzelem fölé helyezték, megtanították őket arra, hogy a vereséget a szabadság fölé helyezzék, és magukat “az erényben legyőzöttnek” tekintették”. Azt is írta, hogy Camillus barátságot kötött a faliszkuszokkal.

Camillus győztesen tért vissza Rómába, és később sikeres politikusként szolgált.

Érdemes elolvasni:

• Az amfiteátrumok világa: Róma igazi celebjei gyilkos gladiátorok voltak, nem pedig művészek
• Európa legrégebbi mesterséges vízesése a római korban épült